Vajon miért  adhat teljes megnyugvást a hit?

Általában az, amiben hiszünk, nem kézzelfogható, tudományos eszközökkel nem bizonyítható. Legyen az Isten, a túlvilág, a Reinkarnáció, vagy akármi más, amiben a világ polgárai hisznek.

Gyermekkorban, amikor még nem ismerjük eléggé a világot, rengeteg mindenben hiszünk. Vegyünk példának egy ideális esetet, amikor kicsiként azt hisszük, hogy a világon minden ember jó. (Ez nyilván nem feltétlenül tudatos gondolat, de attól még igaz) Felnőve, ahogy egyre több tapasztalatot szerzünk, egyre jobban megismerjük embertársainkat, bizony jön a kőkemény csalódás: A világ nem olyan, amilyennek hittük. Ekkor, kinél jobban, kinél kevésbé, de összetörnek az álmaink. Legalábbis egy részük.

De hogy jön ide a vallási értelemben vett hit?

Mivel nem kézzelfogható és ebben a földi életben nem bizonyítható tudományosan, ezért nem áll fenn annak a veszélye, hogy valaki bebizonyítja az ellenkezőjét és ezáltal „összetöri az álmainkat”.

Kivéve, ha az ember hagyja. De akkor vajon valódi volt a hit?